Archívum

Archive for the ‘Windows 10’ Category

Hangfelolvasás (Text-To-Speech)

január 7, 2019 2 hozzászólás

Aki ismer, tudja, hogy vannak olyan általam kezelt rendszerek is, amelyeket megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató cégek használnak.

Ennek (és az Office 2019) kapcsán merült fel, hogy még nem írtam az egyik lehetőségről, amely ilyen embereken segíthet: a szöveg-felolvasásról (angol rövidítéssel TTS).

Anélkül, hogy kitérnék különböző third-party gyártókra, kezdjük az alapokkal. Windows Vista és Win7-re telepíthető a Microsoft Speech Platform (pillanatnyilag 11.0), erre épülnek a hivatkozott oldalon található “Related resources“-ban felsorolt nyelvek – de maradva az aktuálisabb verzióknál, Win8-8.1-10 esetén a platform már alapból adott.

A platformot használó alkalmazások közül most az Office-t emelném ki, ezen keresztül magyaráznám el a cikk egyik apropóját. Az említett programcsomagban (a 2010-es verziótól) beépítve megtalálható a Speek funkció, amely segítségével – a kiadás verziójától függően – a OneNote, Outlook, PowerPoint és Word (bizonyos esetben Excel) komponensekkel használható a felolvasás.

A felolvastatás jobb megértéséhez mindenképp tisztázzuk azt, hogy (általában*) milyen nyelven kerül felolvasásra a szöveg: a szöveg nyelve alatt (ez adta az egész cikk alapját) az adott szó (mint legkisebb egység) ellenőrzés nyelvét (helyesírás és nyelvhelyesség ellenőrzés) értjük. Méginkább pontosítva: a szó első betűjének a nyelvi beállítása a mérvadó.

Így érkeztünk el a fekete leveshez. Előfordul, hogy az Office-ban hiába vesszük fel a Felolvasás menüpontot az eszköztárra, az szürke marad (vagy Outlookban hiába klikkelünk rá, nem történik semmi). Ez az előbb leírtakból adódik: a szöveg nyelvének egyeznie kell a telepített nyelvek egyikével (s itt a Vezérlőpultban található nyelvekre koncentráljunk). Tekintettel arra, hogy a listában nincs magyar nyelv, eddig ez a funkció eléggé hanyagolásra került.

De jöjjön az egyik jó hír 😊 Az újabb operációs rendszerek (Win8+) kétféle felolvasó-motorral rendelkeznek. Egyrészt vannak a WinRT speech synthesis API-k (a Windows.Media.SpeechSynthesis névtérben) az új motor használatára, illetve a SAPI speech synthesis API-k (a System.Speech.Synthesis névtérben és a COM ISpVoice csatlakozóval) a régi felolvasó működtetésére.

Ezek után kétfelé válik a történet. Lesznek a “hagyományos”, desktop alkalmazások (mint pl. az Office), illetve az új, “modern” fejlesztések (pl. az Edge, Narrator). A nyelv kiválasztásánál képbe jön a Vezérlőpult vs Beállítások (Control Panel vs Settings) kombó által okozott felfordulás is. A Settings/Time and Language/Speech részen az új motor alapértelmezett hangját, míg a Control Panel/Speech recognition/Text to speech beállításával a régi, “SAPI” alapértelmezett hangját választhatjuk ki. A két beállítás nem lesz koherens, ezt próbálják valamilyen szinten jelezni a Vezérlőpultban található nyelveknél a “Desktop” utótaggal is. Ennek ugyanakkor oka van: pl. az új TTS esetén ki tudjuk választani Microsoft Szabolcs-ot, mint magyar hang (a Preview voice segítségével meg is tudjuk hallgatni), viszont a Vezérlőpultban még mindig az angol David lesz beállítva – sőt, ott nem is tudjuk kiválasztani Szabolcsot. Tekintettel arra, hogy a SAPI családot már nem fejlesztik/bővítik, javasolt áttérni a WinRT-s motorra (bár ha egy nyelvi csomagban, ami alapértelmezetten új hangokat telepít, van SAPI hang is, az még telepítésre kerülhet).

Ez a kettősség fog mostantól végigkísérni, ugyanis alkalmazástól függően (ami általában egyik szintetizátor használatára van megírva) tudjuk majd kiválasztani a hangot (amennyiben van beépítve ilyen lehetőség, ellenkező esetben az előbb leírt helyen kijelölt hang marad). Amennyiben mindkét API-csomagot tudja kezelni (pl. a Narrator), úgy a “Desktop” utótag segít eldönteni, hogy az adott nyelv melyik motorra íródott. S akkor most kicsit visszakanyarodnánk az Office-hoz (de bármelyik programról lehetne szó): amennyiben nincs lehetőségünk magyar nyelvre (mert az még SAPI motort használ), akkor ne a beépített (Office esetén Speek) funkciót használjuk, hanem más felolvasót (igen, pl. a már sokat említett Narrator-t, ami egy “általános” felolvasó).

S akkor ejtsünk pár szót a hangok telepítéséről. A megszólaló nyelvek telepítése a fogaskerék (Beállítások) segítségével történik: Settings/Time and Language/Language alatt felsorolt listában lehet látni a jelenlegi állapotot, ahol a nyelv melletti ikonok jelzik, hogy az adott nyelv mely komponensei kerültek telepítésre (én jelen cikkben most csak a kimenettel, azaz a felolvasással foglalkozom):


Amennyiben nincs telepítve az adott komponens, akkor az adott nyelv Options menüpontjából telepíthetjük a Speech funkciót (nyelvtől függően – mint a magyar esetén is – előfordul, hogy csak a TTS-t telepíti, a hangalapú bevitelt nem).

Következzen a második jó hír, amihez ismét visszakanyarodunk az Office-hoz, konkrétabban az Office 2019-hez. Itt ugyanis, amikor kitennénk a Felolvasás parancsikont az eszköztárra, akkor érdemes figyelni, hogy két ilyen parancsunk is van.


Amelyik “buborék” formájú, az SAPI, az “A” betűs másik pedig WinRT alapú felolvasást tesz lehetővé – magyarul végre ez a termék is elkezdte használni az új motort. 😊 A gyorselérési eszköztárban pl. így néz ki a két ikon:


Mint említettem, Office (2019 előtt) esetén ha SAPI felolvasást végeztetünk, akkor tudjuk csak “megnyomni” a gombot, ha a szöveg nyelvével azonos nyelvű SAPI telepítve van (ha nincs, szürke a választási lehetőség). Ha a WinRT felolvasást választjuk, akkor kétfelé válik a történet: ha nincs telepítve az adott nyelvi TTS-modul, akkor a beállított nyelven megpróbálja felolvasni úgy, ahogy tudja (erre utal a korábbi * hivatkozás). Ha viszont telepítve van az adott nyelv TTS-e közül bármelyik, akkor azon a hangon szólaltatja meg. Sőt, ne feledjük: az adott szó nyelve számít, tehát egy mondatban is tudjuk keverni a nyelveket, s így mikor David (vagy Zira, az angol női hangról még nem is beszéltünk), mikor Szabolcs fog hozzánk szólni – kész kabaré 😊

Az új motor használatáról érdemes tudnunk, hogy egy általános alkalmazás (pl. Edge esetén) a lejátszást vezérlők melletti “beszélő emberke” ikon, Office esetén a “fogaskerekes hangszóró” ikon segítségével tudjuk kiválasztani a hangot:


Az egyik fontos különbség, hogy pl. Edge-nél (ahol nincs megadva a szöveg nyelve) kiválasztható minden (WinRT-s) hang, Office esetén viszont csak a kijelölt szöveg (vagy aktuális kurzorpozíció) nyelvének megfelelő hangok közül lehet kiválasztani (pl. a Settings-ben alapértelmezetten beállított David helyett Zira vagy Mark).

u.i. friss hír, hogy a 19H1 verzióban a Narrator tovább fejlődik…

Hyper-V VM-ek vCPU

november 23, 2018 Hozzászólás

Bár utána lehet nézni a neten, egyik kolléga tőlem kérdezte meg, hogy „Egy Hoston lévő fizikai processzor magok számánál, lehet-e több magot kiosztani a vm-ek közt?”

Nos, a válasz* nem egyszerű igen vagy nem, hanem attól függ (s itt jöhetne egy kétopciós válasz (2016 előtt és után), de kicsit menjünk részleteibe).

Kezdjük a szerver oprendszerű gazdagépekkel. Ha Windows 2008/R2 fut a host-on, akkor a Microsoft által támogatott vCPU-k száma 4 (azért ez a megfogalmazás, mert technikailag megoldható ennek a határnak az átlépése, de az már nem lesz támogatott).

Ha 2012/R2 a gazdagép, akkor már képbe jön a vendég-gép oprendszere is (szerencsére a 2012 R2 esetén megjelenő Gen2 még nem), ideális esetben számolhatunk 64-el – de max a logikai processzorok száma (Logical processors = Sockets * Cores * HyperThreading).

Ha 2016 vagy 2019-ről beszélünk, akkor még bonyolultabb a válasz, ugyanis képbe jön a VM generációja, illetve a vendég OS fajtája: korszerű OS esetén (2016, 2019) G1 VM-nél 64 vCPU, G2 VM-nél 240 vCPU-ig tornászható fel a szám (még ha fizikailag nincs is annyi, de ez – a méretezés – már egy másik téma). Amennyiben 2012 R2, 2012 vagy 2008 R2-nk van, akkor egységesen 64 vCPU a limit, „sima” 2008 esetén pedig max 8.

Amennyiben Windows 10-es host-ról van szó, akkor kicsit változhatnak a számok.

* Ismerve a kollégát, értettem a kérdését is – ugyanis lehet méretezésre is gondolni, de ő most konkrétan nem azt akarta kérdezni 🙂

MAPI “unspecified error”

június 27, 2018 1 hozzászólás

Adott helyen egy Outlook-os problémában a segítségem. Előzményként annyit érdemes tudni, hogy elkezdték bevezetni a Windows 10-et, a jelenlegi Windows 8.1 leváltására, míg Office tekintetében egyelőre még 2013 került a gépekre (jelen esetben fontos, hogy nem in-place upgrade történt).

Azokon a gépeken, ahol Win10 futott, bár ugyanúgy alapértelmezett levelező-klienssé volt téve az Outlook, ettől függetlenül egy bármilyen Office termék (Word, Excel, …) esetén, amennyiben Fájl/Megosztás/E-mail bármelyik almenüpontjára klikkeltek, egy hibaüzenetet kaptak, s nem tudták elküldeni a levelet:

Az eseménynaplót megnézve, szintén nem volt bővebb információ:

Időnként, hogy ne legyen egyszerű a történet, néha még az alábbi hibaüzenet is felpattant:

Ez utóbbi alapján próbáltak elindulni. Nos, a kapott képernyőmentések viszont azt állították, hogy mégiscsak jól van minden beállítva:

Sajnos az eredeti hibaüzenet (a MAPI-s) elég semmitmondó, a második (alapértelmezett kliens) pedig érthetetlennek tűnt. Körbejárva a problémát, kiderült, hogy bár látszólag valóban mindenhol az Outlook az alapértelmezett (pontosabban fájltípus és protokoll tekintetében az is, pl. egy mailto: rendben működött), a háttérben a grafikus felület egy registry-bejegyzést nem állít át. Ez Win8.1-en nem okoz gondot, mert az nem veszi figyelembe, Win10 esetén viszont fontos, hogy a

HKLM\Software\Clients\Mail kulcsnak a Default értéke Microsoft Outlook legyen (még üres sem felel meg neki).

Szerencsére mindezt házirend segítségével is ki lehet szórni, tehát egy több gépes környezetben is megoldódik a probléma – bár ezt csak egyszer kell átállítani, tehát ha minden gépen lefutott, a házirend törölhető is 😊

VPN-kapcsolat vs. hitelesítés

április 26, 2018 2 hozzászólás

Egyik cégnél az ügyvezetőnél laptop-csere történt, a régi gép helyett egy Windows 10-el ellátott készülék került az asztalára. Haladóbb felhasználó révén ő maga akarta “belakni” a gépet, többek között a VPN-kapcsolat létrehozását is ő vállalta magára.

A kapcsolat létrehozásával nem is volt gond, de a csatlakozás nem akart létrejönni, hibával eldobta:


Ezzel nem tudott mit kezdeni, így segítséget kért. Ha átnézzük a VPN kapcsolat tulajdonságait, láthatjuk, hogy mi a hiba: a hitelesítési módszer nincs kiválasztva (megjegyzem, ez nem csak Win10 esetén van így*).


Ha picit jobban belemélyedünk, akkor kiderül, hogy bár látszólag semmi nincs kiválasztva, a szerver logjaiból egyértelművé válik, hogy EAP hitelesítéssel próbálkozik. Mivel esetében nem ez volt a választott hitelesítés, így az alsó “pötty” kiválasztásával, MS-Chapv2 segítségével máris csont nélkül tudott csatlakozni.

*: Amennyiben EAP hitelesítés van a szerveren is, csatlakozik, s automatikusan kiválasztásra is kerül ez a protokoll


Kategóriák:General, Windows 10 Címke: ,

SMB1 és NAS

március 25, 2018 2 hozzászólás

JoeP-nek a múltkori problémája után egy másik helyen szintén jelentkezett a jelenség; egy kolléga segítséget kért, jelezve, hogy pingetni tudja a NAS-t, de intézőben nem dob fel semmit, helyette ezt kapja:

Mivel sejtettem, hogy ugyanarról a problémáról van szó, kértem, hogy előbb járjuk körbe a kérdést, így az alábbi képernyőmentéseket kaptuk:

  • egy már létező csatolás megnyitásakor a következő ablak nyílik meg:

  • új csatolás létrehozásakor megbizonyosodtunk, hogy valóban az SMB1 hiánya okozza a problémát:

A fentiek alapján egyértelmű volt a lehetséges megoldás (engedélyezni az SMB1 protkollt a Windows 10 kliensen, ami egy kötelező újraindítást igényel), de egy dolog szöget ütött a fejembe: nála a NAS egy Synology, ami viszont nem csak SMB1-et tud. Ezt jeleztem neki, majd közösen megnéztük a DSM beállításait. Valószínűleg abból adódóan, hogy a Synology elég régóta megvan neki, s csak a verziókat frissítette az eszközön, a minimális és maximálisan engedélyezett protokoll az SMB1 volt (File Services / SMB / Advanced Settings). Amint feltoltuk SMB3-ra, máris kikerültük az eredeti problémát, íme a “köztes” állapot, amikor már működik, de SMB1 még nincs kikapcsolva:


S hogy honnan tudjuk, hogy jól dolgoztunk? Egyrészt például tudunk csatlakozni 😊 Másrészt viszont ellenőrizzük a kapcsolatokat, a Get-SMBConnection utasítással:

A végére jönne az elméleti rész, de ezt (a cikk végén egy hasznos MS-linkkel) már körbejártam a múltkor ebben az írásomban, így nem akarom ismételni magam 😊

Néhány aktivációs eszköz

február 20, 2018 Hozzászólás

Aki nem ma született bárány az informatikában, az valószínűleg belefutott már aktivációs problémákba.

Egyrészt van ugye a grafikus felület, ami egy ideje a System-ből átkerült a fogaskerék Settings alá, az Update & Security/Activation alá. Nos, ez nem mindig akar megfelelően reagálni a kiadott kattintásokra – de sebaj, van más módszerünk is.

Ugyanez a grafikus felület “kattintós” módszer nélkül is előhívható, parancssori eszköze a SLUI (Software Licensing User Interface rövidítése) utasítás, amit egy szám követ (W7-nél újabb rendszerek esetén az első kettő nem játszik).

  • SLUI 1: az aktiválás állapotát jelző ablak nyílik meg

  • SLUI 2: az aktiválást indító ablak nyílik meg

  • SLUI 3: a termékkulcs változtatását teszi lehetővé

  • SLUI 4: kézi aktiválás ablaka (telefonhívással)

Természetesen ne felejtsük el a “céleszközt” (részletesebben itt):

slmgr.vbs /ipk 12345-67890-12345-67890-12345

Végül, de nem utolsó sorban:

Dism /online /Set-Edition: <edition name> /AcceptEula /ProductKey:12345-67890-12345-67890-12345

Hibernálási gondok laptopon

január 23, 2018 Hozzászólás

Adott helyen felmerült, hogy egy hordozható gépen be van állítva, hogy a képernyő lehajtásakor hibernálódjon, ettől függetlenül nem történik meg.

Természetesen powercfg /requests ellenőrzés mindent rendben mutatott. Ellenőrizve lett, hogy a gyártó saját energia-gazdálkodási programja nincs telepítve vagy nem annak a sablonja aktív (ellenkező esetben annak beállításait is érdemes tételesen átnézni, azok elsőbbséget élveznek a rangsorban). A Vezérlőpult/Energia-gazdálkodás esetén a baloldali menüben található opciót kiválasztva látszott, hogy a beállítás elvileg jó:

Ideiglenes megoldásként a hibernálás opciója bekerült a Start menü/Leállítás opciók közé (előző képen szintén látható), de hosszú távú megoldásra is kértek segítséget.

A végleges megoldás a megfelelő energia-használati sablon módosítása volt (itt még az eredeti, rossz értékek láthatóak):

Ezután nézzük, hogy miért is van ez így.

Nos, a megoldást ezt az MS cikk szolgáltatja.

Ennek alapján a “kinti” opciók a “preferált” energia-séma beállításait mutatják, ami természetesen nem mindig az aktív – de hogy miért nem lehet egy mozdulattal azt is állítani, amikor sémát váltunk, nem igazán értem… (feature, nem bug 😉)

A preferált sémát itt találjuk, a PreferredPlan értékben: HKEY_LOCAL_MACHINE\SOFTWARE\Microsoft\Windows\CurrentVersion\explorer\ControlPanel\NameSpace\{025A5937-A6BE-4686-A844-36FE4BEC8B6D}

Szerencsére ezt meg tudjuk változtatni, ide be kell írjuk a kívánt értéket. Fontos, hogy minden séma-módosítást ezután végezzünk, ugyanis az aktuális séma értékeit fogja oda bemásolni. Ha netalán egyedi sémát hoztunk létre, annak azonosítóját a Powercfg /list lekérdezéssel tudjuk kilistázni – de mint a cikk is említi, a grafikus felületen a “Javasolt” mindig a Balanced mód lesz. 😊

Utolsó hibaként még az merült fel, hogy a jó beállítások végrehajtása után is el szokta “felejteni” a gép a helyes értéket (preferált séma maradt, csak a hibernálás váltott vissza “semmire”). Nos, szerencsére nem tartott sokáig ez az állapot, a gépet naprakész állapotba hozva a frissítés ezt is helyretette.

Kategóriák:General, Windows 10 Címke: ,